Marseille
   
| Marseille | Történelem | Nevezetességek | Marseillaise | Kereskedelem | Gasztronómia | Sport | Galéria | Térkép |
Történelem





vilagvarosai.hu on Facebook


Kr. e. 600-ban a kis-ázsiai görögök alapították Marseillet, akkoriban Massalia néven. Évszázadokon keresztül virágzó városállam volt. A legenda szerint Protis kapitányt, a hellén hajósok vezetőjét férjéül választotta Gyptis, a helyi őslakos törzs királyának lánya. Massaliát phókiai görögök lakták, a nagyváros mai polgárait is phókiaiaknak, illetve phocéenseknek nevezik a franciák. A város később az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkezett, ami fellendítette a kereskedelmet. Massalia lett a közvetítő a római és a gall piac között. A város az akkoriban rendkívül erős Karthágó legfőbb riválisa volt, amely folyamatosan Rómával harcolt. Kr. e. 300-ban előbb a frankok, később a szaracénok foglalták el Marseille-t, majd a nagy pestisjárvány tizedelte meg az itt élőket. A punok elleni csatározások során kereste a rómaiak szövetségét. A rómaiak szívesen együttműködtek, Kr. előtt 125-ben még a Provincia romana alapjait is megvetették. Marseille azonban elvesztette függetlenségét Julius Caesar alatt, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt. A város a császár ellenségeit támogatta, ami a birodalom első emberének nem tetszett, így serege hatalmas ostrom alá vette a várost, és le is igázta a 49 ütközet alatt. Büntetésül a helyieknek át kellett adniuk hajóikat és kincseiket a rómaiaknak. De a római hadvezér bosszúból a mai Arles-t tette meg székhelyül, illetve Fréjusban még modern hadikikötőt is építetett. Az uralom alatt Marseille rendkívül aláhanyatlott. A kereszténységet korán befogadták a lakosok, és innen terjedt el Dél-Galliában.

Marseille, Cathédrale de la Major
Cathédrale de la Major (fotó: Flickr by BiaK)


1347-ben Marseille kikötőjéből indult a pestis, Európában nagy pusztítással járt. A keresztes hadjáratok idején a város ismét fellendülésnek indult. Kivívták az önállóságot is a településnek, amiről akkor sem akartak lemondani, amikor 1481-ben nemcsak Marseille, hanem Provance is, a környék másik jelentős városa is a francia királyok kezébe került. Még a Napkirály ellen is fellázadtak, aki, hogy a helyieket kordában tartsa felépítette a kikötő bejáratánál elhelyezkedő Szent Miklós-erődöt. 1524-ben Bourbon connétable is megpróbálta ostromolni, de sikertelenül.

A 17. században itt alakult meg az Afrikai Társaság, ami a világkereskedelemben később rendkívül erőssé váló Indiai Társaság elődje volt. Marseille konzulokat is küldött Levantéba, valamint Marokkóba. A forradalmat lelkesen támogatták az ott élő lakosok. Barbaroux vezetésével marseille-i önkéntesek a francia fővárosba indultak, hogy hangot adjanak véleményüknek. Ők énekelték Rouget de Lisle lelkesítő dalát, ami később világhírt szerzett, ezért kapta a nemzeti himnusszá választott induló a Marseillaise nevet.
A 18. században sokan vesztették életüket a fekete halál miatt. 1793-ban Marseille a konvent uralma alá került. (1851. szeptember 20-án Kossuth Lajos, mint menekült ide érkezett.) A 19. században elkezdődött az ipari fejlődés, és a francia gyarmatosítás. Mindez fellendítette a tengeri kereskedelmet, és hozzájárult a kikötőváros gyors fejlődéséhez. 1906-ban és 1922-ben Marseille-ben rendezték meg az első, nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.
Marseille, Chateau d'If
Chateau d'If (fotó: Flickr by BiaK)


A második világháborúban is sok rosszat kapott a város, nemcsak a németek, de a szövetségiek is bombáztak nagy lendülettel. Az ellenállók 1944. augusztus 19-én úgy döntöttek, hogy nem várják meg a négy nappal korábban partra szállt szövetséges egységeiket. Így sokan önállóan megkezdték a küzdelmet a megszállókkal,a mi kilenc napig tartott. A francia, marokkói és algériai hadosztályok arra érkeztek meg, hogy Hitler követői letették a fegyvert. 1962-ben több százezer elkeseredett algériai hazatelepülő érkezett Marseille-be, ami a továbbiakban meghatározta a közhangulatot.
Impresszum és kapcsolat - Impressum and contact